Stangi jelenti

Néztem tegnap éjjel az M1-en ezt a szerintem jó kis műsort, az Angi jelentit, fogyatékkal élőkről van szó, akik sportolnak. Konkrétan kettőről, az egyik a vak foci volt, a másik pedig mozgássérült rögbi. A vak focin... miközben Angi beszélt egy valakivel, valaki a háttérben kicsit nekicsappant a palánknak... én tényleg sajnálom őket, és borzasztó lehet, de felnevettem.

Nem lennék jó riporter, sajna sokszor mosolygom el magam, ha komolynak kéne lenni, nehéz ezellen tennem, mármint ez nem olyan, mint a tegnapi, amikor az a szerencsétlen ütközött, hanem tudom, hogy komoly dolog van, erre eszembejut MINDEN faszság, minek következtében mosolygok, ez egy igencsak idegesítő tulajdonság.

Nincs is olyan

Felszállt a buszra egy férfi egy fűkaszával. Gondoltam, hát eddig tartott az élet, itt most aztán mindenhonnan vér fog folyni. Ismerős volt arcra is, tudtam is honnan, de annyira nem hasonlított magára, hogy még akkoris kételkedtem benne, amikor köszönés után odalépett az ülésemhez beszélgetni.

A hittan tanárom volt az, elsőáldozásig tanított, aztán átkerültünk valaki máshoz. Rég nem láttam már, csak-csak megöregedett, szerencsétlen pajzsmirigyes lett.

Kellemes dologra jöttem haza, nekem ide egy régebbi fotel volt betéve a gépszerkezet elé, amit két helyen hányt le pincsikutya, meg az ágyamnak szerencsére a szélét. Felszedés, felvágtam a fotelt az ágyra, jó helyen van az ott, hoztam be széket, ami eléggé töri a seggem, de nembaj, majd... majd nem tudom, teljes erővel megfejelem a falat, hogy eltereljem a figyelmem a kényelmetlenségről.

ez itt a kapuvári...

Buszról, óje. Sosem fogom megérteni azon férfiakat, akik két puszival üdvözlik egymást.

Bumcsikavává

Ha lenne bibircsókom, már nem élnék. Egyszerűen annyira idegesítene, hogy tuti piszkálnám, és elfertőződne. Sajnos így vagyok a pattanásokkal is, ha van, nem bírom megállni, hogy ne csesztessem meghosszabbítva ezzel az élettartamát, főleg, ha nagynak mondható, amiből nagynak mondható folt lesz a képemen hosszúnak mondható ideig.

Házasodna Stan gazda

Kivételesen nézek egy valóságsót, ezt a házasodna a gazdát. Bírom, ez a sok sekélyes nő, az a gazda, aki csak a minél dögösebb csajra hajt, és a múlthéten konkrétan örült az egyik csaj, akit hazaküldött, meg az a másik sznob hapek..szórakoztató. Nameg van nógrád megyei is, van kinek... "szurkolni" is. Amúgy leszarnám, csak a tv2 sorozata mégkevésbé érdekel.

bizony-bizony

Nade kérem, ez mindennek a teteje.

Így alszom én

Ajj, LESZAROM, nem alszom ma. Fél 1 óta próbáltam elaludni. Egyszerűen annyira feltud baszni, ha lefekvéskor minden szar a kurva eszembe jut, és rohadtul kattog az agyam, esküszöm, a rák ellenszerét is kitudnám ilyenkor találni. Két és fél óra múlva kelnem kéne, és egyáltalán nem vagyok álmos. Pontosabban nem arról van szó, hogy "akkor már minek", mert aludnék én, de tudom magamról, hogy fél órán belül rohadtul nem aludnék el, és az idő, amikor teljes alvásban vagyok, az 2 óra környékére tehető, ergo nem ébrednék fel az ébresztőmre, és lekésném a buszt.

De már melegítettem magamnak kávét, túl forróra is, így inni még nem tudom, gyűlölöm, ha forró valamilyen ital-étel. És kurrrvára, kibaszottul gyűlölöm, ha nem tudok aludni pont akkor, amikor kéne.

Persze ebben én is hibás vagyok, hétkor "bűnöztem" egy kicsit, és befeküdtem az ágyba pihenni, aminek következtében aludtam 45 percet, ami épp elég volt annyira, hogy fenntartson addig, amikor már indulnom kéne a buszhoz, de bah, olyan nehéz megállni a kicsi pihengetést.

Pedig próbáltam mindenhogy aludni, ahogy én szeretek. Általában oldalra feküdve, néha hasra, háton csak akkor heverek, ha pihengetni fekszem le, amiknek a 90%-ban feszt bealszom, de ha háton vagyok, akkorsem nyújtom ki a lábaim.

Azt soha. Nem csavarodok összevissza, szimplán ráhejezem a jobb bokám a balra, tudat alatt biztos félek attól, hogy mivan, ha egy gazfickó azt gondolja, itt a karácsony, törjünk be házakba, és játsszunk Diótörőt, tehát betörnek hozzánk, és egy idegen férfi konkrétan indokolatlanul tökönvág. Minden bizonnyal az agyam eme eszmefuttatást bonyolítja le, valahányszor befekszem az ágyba, mert így talán hamarabb tudok reagálni a csapásra, és kevésbé hangosan sírom el magam.

Ha pedig hason, akkor természetesen úgy, mint egy halálra gázolt béka.

Oldalon fekve természetesen magzatpóz, nehogy jöjjön az a bizonyos, és elvegye minden esélyem a gyereknemzésre.

Istenem, mire kihül ez a sztrapacska kávé, indulnom is kell...

Holnap Masa

Az egyik macskánk hatalmas tajparaszt, tüsszentett, és nem törölte meg utána az orrát.

 Már előre szenvedek attól, hogy holnap ötkor kell kelnem, teljes kómában kimászni az ágyból, teljes kómában felöltözni, és teljes kómában felszállni a hatkor induló buszra. Persze ennek ellenére ez a módszer még mindig kényelmesebb, mintha ma mentem volna vissza azon az idegesítően tömött járaton, kár, hogy a hatos busz csak kivételes eset számba véve azt, hogy így 40 percet fogok késni egy fontos előadásról, de vávává, egyszer kibírja a tanár azt az űrt, amit a hiányommal okoztam.

Akarok egy mosómedve háziállatot, csak az a baj vele, hogy már illegális elvileg a tartása, és el is kell pusztítani, ha meglátunk egyet, tehát, ha valahogyan szereznék egy kis mosómedvét, akit mondjuk elneveznék Masának, hiszen fantáziám nem ismer határokat, majd Masát egyik napról a másikra elpusztítaná valaki, aki meglátta az udvaunkon, akkor valószínűleg szomorkodnék.

Szegény Masa. 

Gyrostól hányva tapsolni dejó

Madafaka, szerettem volna hátteret betenni, még pár hónapja kaptam üzenetben kódot, de széhhétcsúszott a cucc, és nem jöttem rá, mi az oka T_T

Gyakran elgondolkozom, milyen lenne a világ, ha a két tenyerünk helyett az egyik tenyerünkkel, és a talpunkkal tapsolnánk. Egyrészt mindenkinek lenne ülőhely mindig, mivel úgy tapsolni márcsak ülve lehet, nameg az ügyesebbeknek állva. És ha ez így lenne, vajon eszébe jutna-e valakinek, hogy milyen lenne két tenyérrel tapsolni? Biztosan lelőnék, mert ne legyen má' anarchista.

Kivételesen szerdán fogok visszakúszni Gyöngyösre, ehhez reggel ötkor kényszerülök felkelni, de sebaj. El is terveztem, hogy én márpedig a nagytáskámmal fogok rögtön bemenni logisztikára, hogy lássa a tanár, milyen elszánt, milyen tudásra szomjazó hallgató vagyok, aki le sem pakol, már megy az öskolába órát hallgatni. Már volt egy ilyenem, amikoris véradás után mentem még vissza a terembe, hogy lássa, milyen csodálatos lelkű vagyok, még vért is adok. Nyilván nem ezért adtam, de na, nem rossz dolog a bónusz.

Úgy ennék most gyrost. Gyöngyösön finom, bár nagy hasonlítási alapom nincs, mert itt csak egy helyen ettem, de az valami förtelmes volt, komolyan majdnem hánytam tőle olyan rémes, de megettem, mert kidobtam érte 650 forintot, viszont Gyöngyösön kettő hely készítményét ismerem, és az a kettő nagyon jó, ráadásul mindkettőben nagydumás az eladó, Gyöngyösön külön élmény gyrost vásárolni. Kiakarom majd próbálni aztata vegásat, amiben sajt van a hús helyett, max üvöltve kihányom, ha nem ízlik.

Az üvöltve hányás nekem vicces. Mindig röhögök, ha egy mesében, mint a Family Guy üvöltve hánynak, volt egy jelenet, amin konkrétan besírtam, remélem, indavideóról is sikerül majd betennem ide.

(Nem, mert nincs "régi beágyazó kód", szóval videó ITTTTTTTTTTT)

Éééésésésés van új Walking Dead felirat, az utolsó előtti a februárig tartó szünet előtt. Rohanok is megnézni ;O

Ssssz

Megmutatni egy macskának, hogy az a valami, amitől fél igazából nem bánt, úgy, hogy egészen közel, az orrához emeljük a tárgyat (esetemben az övem, nem, nem ütlegeltem, nem fojtogattam vele, pusztán ugye tapsoltam, amikor szagolta volna meg még pár napja) nagyonnnagyonnagyon hülye ötlet.

Kiugrott a kezemből, de persze kitolt karmokkal, alaposan elvágva ezzel 3 helyen a bal, 2 helyen a jobb tenyerem/kézfejem.

A legidegesítőbb, hogy viszket, mint a fene, fájni nem fáj, akármennyire is vérzik, csak viszket, vakarnám én, de akkor viszont már fájna. Asszem. 

Hajajaj

Argh, utálom ezt a sötétséget, utálok napközben villanyt kapcsolni ahhoz, hogy lássak valamit.

Máár csak két hét van bizsgaidőszakig tegnapelőtt rám tört a pánik, hogy úristen, tételek, ki kellene dolgozni már most, és logisztika szóbeli, és hajajajaj.

Ez éjjel történt. Másnapra kialudtam. 

Serj Tankian - Elect the Dead Symphony

Mint azt tudni lehet, pár hete gép újratétel történt, az addig "megvett" albumokat mind "vehettem" meg megint, és megakadt a szemem valamin, amit azelőtt nem "vettem" meg. Tudtam a létezéséről, mégsem jutottam el soha addig, hogy "megvásároljam", így most, hogy helyben voltam, megtettem.

Serj Tankian első szólózásából, az Elect the Dead-ből készített szinfónikus zenekarral rögzített lemezéről van szó, ahol az elődről három dal kivételével az összes át lett hangszerelve, valamint ezen a koncerten mutatta be a már megjelent második albumáról a Gate 21 című számot.

Serj művészúrról tudni lehet, hogy nem egy egyszerű zenész, akinek karrierje nem áll másból, mint hakniból, és új lemezekből, adott már ki könyvet is, ha a politikában valami nem tetszik neki, annak hangot ad, egy kicsit jelen van itt, egy kicsit ott, és mint ezen Elect the Dead Symphony-ról kiderül, szereti a líraibb, klasszikus irányba mutató zenét is.

Kis "érdekességnek" mondható, amíg más együttesek 1-2-3 számukról készítenek klippet egy albumról, addig Tankian törekszik minél több zenéjét kiadni egy kis videóval a csatornáknak, feltenni a jutyubra, az első lemezén található összes számról készített klippet, noha ő maga ténylegesen csak kettőben szerepelt, a többi már animációs munka szüleménye lett. A másik két albumánál már nem volt ilyen, ott visszavett a tempóból, és csak 1-2 szám került klippesítésre.

És az eredeti:

Kopasz macska

Milyen hülyén néznék ki kopaszon... oké, így is, de a haj hiánya rátenne a dologra még egy lapáttal, fura lenne érezni a koponyám a tenyeremmel, régen, amikor nagyon rövid hajam volt, és minden mosakodáskor meg is mostam, mert arra sampon nemigen kellett vágás után 1-2 hétig, előszeretettel szórakoztam azzal, hogy tenyeremmel hátrasimítom, mert az nekem tetszett, ahogy a víz lepattan róla a mozdulattal, persze miután már szépen folyt az egész tükörről a folyadék, abbafejeztem.

Tönkretettem a kismacskánk idegrendszerét.

Az ágyamon lófrált, amikor odadobtam neki az övem, hogy játsszon vele. Nem sikerült pontosan céloznom, csak a hangot hallotta a becsapódásnak, majd elindult az irányába. Tapsoltam egyet, mire ő felugrott, mivel nekem ez roppant mód tetszett, megismételtem még párszor, a végén kiment a szobából, néha visszajött, de már úgy, hogy kábé minden kis zajtól ugrott egyet, és fél manccsal adott pofont 1-2 dolognak, majd elugrott onnan :D remélem, nem okoztam maradandó sérülést az idegrendszerében ;o

A kopasz gondolat eme remekbeszabott műhöz készített videoklip közben férkőzött a' agyamba.

Cípecke

Szóval ezért nem szabad lendületesen tátogni az épp hallgatott zenére borotválkozás közben. Jól elkapta a torkom, elkezdett spriccelni a vér, megfordultam tengelyem körül hörögve, miközben szorítom oda a kezem a sebhez, ahonnan dől a vér.

Amúgy nem, de elképzeltem, és vicces lett volna :D:D egy icipicit megvágtam magam, hacsak nem túrok bele egy rozsdás szöggel, nem lesz baj. 

Szerencsére nincs olyan élethelyzet, minek következtében én ilyet cselekednék.

Hacsak nem lőnek nyakon, és az felfogja a golyót, amit ki kell szedni 1 percen belül, ám nincs más kéznél, csak egy rozsdás szög.

Az milyen kellemetlen lenne máá'! 

Féktelenül

Semmi nem tud jobban felidegesíteni 2 mp alatt, mint az ostobaság. Engem nagyon nehéz felhúzni, tényleg, sok esetben már-már bántóan nyugodt vagyok, de ha valaki hülye, akkor aztán felmegy a pumpa.

Mint ma a buszon, egy néni, de még sokszor volt rá példa, hogy egy idős emberke nem ül le az első ülésre, ahol mind a két hely szabad, nem, ő csetlik-botlik, mert hátrább akar ülni. Komolyan... megérteném, ha lenne hátul valaki, akivel akar beszélni, de ő csak szimplán oda akar ülni. Két kapaszkodó közt majdnem felborul, annyira nem tud járni, dülőngél jobbra-balra, mert neki aztán kurvára nem felel meg az adott ülés, ahol nincs alatta kerék, nem kell a nyakába venni a lábát, nincs ott senki, de ő nem, ő hátra.

Én sem ülök le az első ülésre, de nem halok meg, ha elesek a buszon.

Nekem az idős emberekkel van egy ilyen elképzelésem, hogy ha ők elesnek, akkor ott meg is halnak, de minimum 1 csontjuk eltörik, ezért is gyűlölöm, ha egy 65-70 feletti járni alig bíró még válogat a helyek közt a buszon, és ha belehal is hátramegy.

Milyen vicces lenne viszont, ha épp az idős emberek tolakodnának de nagyon a felszálláskor, hogy beülhessenek a leghátsó ülésre, és ott viháncoljanak, pletykáljanak.