Egyik pillanatban még kiáltozva árulnak levendulát, és övet az aluljáróban, másikban pedig dobozokat felkapva, rendőrt mondogatva rohannak be az árkádba. Mókás látvány volt.
Vastag Csabát éneklő fiatalember az örsön.
Emberek, akik horgászni próbálnak a dunán, ahol kajakosok, és motorcsónakosok hada rohangál el.
Láttam hírességet. Egy született vidéki, ha a fővárosba utazik, egyik szeme az embereken van, hátha lát egy hírességet, a másik pedig az embereken van, félvén, mikor rabolják ki.
Nagy György volt. 10/9 ember nem tudná, ki ő, az M1-en volt magyar történelmet bemutató műsora pár éve, amit szerettem.
Ha egy szülő kindert vesz a már tizenhat éven felüli gyerekének, az aranyos.
A metróban utazó, vélhetően lengyel nyaraló család aranyos volt.
Az apukán látszott az életuntság.
A lányon látszott, hogy nem kedveli a hármas metrót.
Az anyuka azt sem tudta, hol van.
A citromos víz finom.
Mármint a boltban kapható szénsavas.
Találtam egy bábot pár hete, kikeltettem, bagolylepke lett belőle, amitől azt hiszem, két éve borzasztóan befostam. Utálom az ilyen repkedő, nagyobb darab dolgokat. Ez meg ráadásul kimászott a kis vödréből, fel a függönyömre, ha nem tudtam volna, hogy nem fog tudni repülni még jó pár óráig, kimegyek, becsukom az ajtóm, és megvárom, míg végelgyengülésben meghal.
Fura, mitől félünk, amikor egy bogártól, vagy rovartól tartunk. Mintha akár minimális fájdalmat is képesek lennének okozni. Oké, pár tud, de mégis.
Pedig még aranyos is. Csak összefosott egy poharat. Vagy mi lenne az. Ettől függetlenül, ha ismét csakúgy berepül egy, én kettészarom magam.
Mit keres 80+ korosztályt erősítő néni az új Mad Max-en.
Az új mad max nyomokban tartalma max-et.
A régit meg nem láttam.
Viszket a szemem, vakarom, viszket, vakarom, viszket, elmúlik, vakarom megszokásból, viszket.
Amikor fika van az orrodban, és ha levegőt veszel, mint egy szelep lezár, majd ha kifújod, kinyílik, megoldás zsebkendő, zsebkendő minek.
A váci utca környéki cba borzasztóan klausztrofób hely.
