Órarend

2012. augusztus 31., péntek

Három nappal sulikezdés előtt csak kaptunk órarendet. Eddig úgy tűnik, hétfő-kedd szabad, bár talán holnap változás lép érvénybe, és máris nem lesz az, nem élem bele magam, majd első két hét után. Pénteken meg jöhetek haza salgótarjánnak, ahol 40 percet kell várnom, váh. Persze, hogy gyakorlatot tettek be akkorra, amit még ellógni sem szabad.

A boldogság titka

2012. augusztus 30., csütörtök

Előre inni a medve bőrére, "bevonzani" a jót? Ezt és azt elkiabálni, vagy "bevonzani" a rosszat?

Szólások, mondások, vagy bevonzások tömkelege?

Ezek a széthúzó (tév)eszmék teljesen összezavarják a kurva agyam.

Csúnyán beszélek. De én szeretek csúnyán beszélni, pontosabban nem szeretek, de jön magától.

Nem fogom türtőztetni magam, csakmert fülsértő.

Basszákmeg a fülsérültek. 

 

 

Vajon hányan kattintottak a blogra a kamu cím miatt? BWAHAHAHA valszeg nulla. 

Juliet

Ezzz szuper aranyos :D




Sulis

2012. augusztus 29., szerda

Ma volt a regisztráció a suliban, persze nem mentem el, mert nekünk már csak beszélgetéses történet lett volna, lehetőség, hogy kérdezzünk erről-arról. Tegnap este tudtam meg, hogy ez csak ilyen, rám vall, hogy az utolsó pillanatban kérdezek utána, mit is takar ez már nekünk, azért meg, hogy lessek ki a fejemből 1 órán át, nem fogok utazni 5 órát összesen.

Órarendem még mindig nincs, pedig hétfőtől suli.. jó lenne megtudni végre, hogy hogy alakulnak a hazautazások. 

pmkl

2012. augusztus 28., kedd

Beszéltem néhai egyetlen szaktársammal, aki mint kiderült, már Skóciában dolgozik valami rakodó munkát, és.. nos, kitűnően keres.

Elgondolkoztam.. én mi a fasznak tanulok, mi a fasznak készülök a vizsgákra, miért idegeskedem amiatt, átmegyek-e, vagy, hogy maradhatok-e Gyöngyösön, mi a fasznak pocsékolom az időm még 1 évig ott, mikor ha ezt a szart befejeztem, és találok egy munkát, kurvára nem fogok annyit keresni, mint ő ott kint, akinek van egy érettségi a kezében, és nem vagyok egoista, de igenis ostobább nálam? Minek baszom itt a rezet, mikor egy kérésembe kerülne, és betudna venni oda, mehetnék ki én is rakodni, megtömni a zsebem, jobban, mint itt bármikor megfogom?

Annyira kilátástalan minden, annyira nincs értelme semminek, annyira elveszett bennem mindaz, amit elképzeltem, annyira.. kurvaistenit.

Nem irigykedem, mert keressen annyit, nem zavar, mindössze felbasz maga a gondolat, hogy míg ő alig járt be órákra, tanulni abszolút semmit nem tanult, 1 vizsgája sikerült, mert a tanár megengedte, hogy puskázzon, hogy ő bizony sokkal jobban keres most egy kurva rakodóként fent északon, mint én valaha is fogok.

Unom mááááááár, kurvára unom ezt az egészet, elvégzem az egy évet, és mi lesz? Mihez fogok kezdeni? Megyek tovább mégegy szakra, ami még államilag támogatott, csakhogy ne kelljen a munka miatt aggódnom? Nézem majd, hogy megy ki a csoporttársaim fele külföldre, és megszedi magát, nekem meg családi háttér miatt még repülő-busz-vonatjegyre se lesz pénzem, hogy legalább koldulni kimehessek? Csillagszeművel sem beszélek már jó ideje, pontosabban beszélek, de már-már ott tartunk, hogy ha köszönök is felidegesítem, pedig semmi rosszat nem tettem, most nem, most igyekeztem, de az sem jó, és minden kurva dologgal kivan a faszom, egyszerűen........... ldgmsdklgmsdlkgsdg

Szög

Volt egy kiálló szög az ülőalkalmatosságban, amin ülök, mindig idegesített, piszkáltam filmezés-sorozatolás közben, rengetegszer gondoltam a harapófogóra, hogy kimegyek érte, de mindig este jutott csak eszembe. Végül ma kiszedtem kézzel. Sorozatolás közben nyúltam oda, hogy piszkáljam, és hirtelen az bosszantott, hogy nincs ott.

Így újra van egy kiálló szög az ülőalkalmatosságban, amin ülök. 

Zsani

2012. augusztus 27., hétfő

1 éve

Allergiiiia.

2012. augusztus 26., vasárnap

Örülök neki, hogy elég későn keltem, így kevesebbet szenvedtem az allergia miatt. Gyűlölöm ezt, már úgy keltem, hogy az egyik orrom annyira eldugult, hogy semmi levegő nem ment át, a szemem eszméletlenül viszketett, és persze könnyezett is, nem láttam semmit, levegőhöz sem jutottam tökéletesen, úgy néztem ki, mint... paff, mint egy allergiás.

Nameg szokatlanul sok légy is jött ma be, csak az én szobámban keringett 4, hármat lecsaptam, egy elmenekült.

Egyelőre. 

Legyek ítélete

Egy légy megdugott egy másikat a kézfejemen, hát.. fúj.

 Tegnap megnéztem 12 Az ítélet: család epizódot. Nagynehezen találtam hozzá feliratot, az angol szövegű meg már pihent a meghajtón. Ah.. zseniális sorozat, a szinkronja is kiváló, de sajnos úgy csak három részt tettek fel, itthon annyira nem terjedt el, a Comedy central adta még régebben, talán még most is. Ma is megnéztem két részt, és még fogok is, kivételesen jó vígjáték sorozat, a fejlécem is abból származik.

Imádom. 

Mindenevő pincsikutya

2012. augusztus 25., szombat

A pincsikutya elég irigy teremtés, mindenfélét elfogyaszt, ha tudja, hogy az a macskáknak lett kitéve, illetve, ha a közelben van egy kandúr, és kínáljuk a pincsit akár egy zöldségdarabbal, azt rögtön megeszi. A legmókásabb mindig az, amikor fehér pofával jön be, mert fellefetyelte a macskáknak kitett tejet.

Öreg már szegény, tizen akárhány éves. Kis büdös teremtmény, a fogtisztító szarokat sosem rágta, meg meg csaknem moshatjuk a kutya fogait, de ezen kívül még elég fiatalosnak mondható, bár foga az már nagyon nincs sok.. 

vki üzi? *-*

2012. augusztus 24., péntek

Valahogy belül örömmel tölt el az, ha egy "vki üzi? *-*" kiírásra a népszerű közösségi portálon nem érkezik se komment, se tetszikelés..

persze lehet, hogy attól kapott üzikécskét, de akkoris. 

Jézus a fészbukon

2012. augusztus 23., csütörtök

Bah, nem szeretem a nyalizós embereket, akik így kedvesek, úgy kedvesek, de persze csak addig, amíg kell nekik valami, amíg érdekük adódik abból, hogyan bánnak egyesekkel. Nyilván én is szoktam beszélni olyannal, akivel már fél éve nem, csakhogy emgtudjak valamit, amit mástól nem tudhatok, persze nem az érdekel, hogy a petike megint csalja-e a kiserzsit a tóparton, hanem egyéb infó.

Csak másokkal ellentétben, én nem kezdek el hogy vagyolni, meg bájcsevegni, hanem rögtön a tárgyra térek, úgyis tudja az illető, hogy nem beszélgetni támadt kedvem így X hónap elteltével.

Ugyanez megy ugye a népszerű közösségi portálon is, egy fokkal másabb formában, mindenesetre érdekes, hogy ha egy szép lány, egy csinos lány, hiába legyen belül rothadt, amennyiben kiír valami borzasztó sablonos dolgot, amit maximum hat éves korunkban megtanulunk, azt betetszikelik huszan, amiből nyilván 19 rendelkezik férfi nemiszervvel, ellenben, ha egy kevésbé szép leányzó, másszóval érdekes arcú írja ki ugyanazt, aki belülről már a normál ember igényeit kielégíti modorával, értelmével, és ugyanazon ismerősökkel rendelkezik mindkét lány, utóbbi típust valószínűleg egy széles ívben fogják bélsárral ellátni.

Nem is tudom, mit remélnek az ilyen emberek. Hogy majd a 20 tetszikelő közül pont őt fogja kiszúrni, majd rögtön beleszeret? Hogy meglátván a nevét a tetszikelők listájában, már kattint is rá, és ír neki egy levelet, hogy dejó is lenne beszélgetni? Hogy egy tetsziktől máris szimpatikusabb lesz annak a piciny romlott lánynak?

Az ilyen baromságok miatt nem szokásom lenyomni azt a bizonyos gombot csak ritkán. Bosszantó tud lenni, amikor oldalt csak azt látom, hogy 1 embernek elnyeri a tetszését 200 dolog.

 Más.

Ez valami eszméletlen xD 

  

A 120 éves, Ecce Homo című alkotás Elijah Garcia Martinez munkája, amelyről egy idő után peregni kezdett a festék. Amikor a vakolatra festett műalkotás a nyirkos levegő hatására tönkremenni látszott, a néni úgy érezte, cselekednie kell.

Anélkül, hogy bárkinek szólt volna, olajfestékkel és egy ecsettel felszerelkezve bevonult a templomba, és sajátos restaurációt végzett az antik képen.

A nyugdíjas gyakorlatilag teljesen újrarajzolta a saját ízlése alapján, mondván, ő egy művész. A freskó jelenlegi állapotában inkább egy horrorfilm egyik képére emlékeztet; a végeredménytől hívő társai is teljesen el voltak borzadva - írja a Daily Mail. (forrás: msn kezdőlapos bizbasz)

 

Éjszakai állatvilág

2012. augusztus 21., kedd

Nagyon bekéne csuknom az ablakom, főleg, hogyég a lámpa, pontosabban fel van kapcsolva. A plafonon három... pfh fogalmam sincs, milyen repülő... miniszöcske van molylepke szárnyakkal, nemrég csaptam le egy bak szúnyogot, és a földön repked betegesen még egy ilyen molylepkeszerűség, nameg 1-2 légy. Utóbbikat nemsokára lecsapom.

Délután jutyuboztam, macskákat néztem, akik vízbe estek, nagyon szórakoztatóak :D a videók végi ajánlókból szemezgettem, akkor hagytam abba, amikor ráfutottam egy halra, ami megevett egy békát, és ott már oldalt csak ilyen ez megeszi ezt típusúak voltak, többek közt egy kígyó szájában egy egérrel, arra már rá sem kattintottam, inkább megnéztem még egy vicces vízbeeső macskát, és befejeztem. 

Facsebuk

Mi a ffaszomért kell megosztani a véres, így-úgy megkínzott állatod képeit? Sosem értettem, hogy az ilyesfajta képeket miért kell megosztani, miért hiszik azt., hogy ettől majd mindenki olyan kurvanagy állatvédőnek hiszi őket. Nyilván én is sajnálom ezeket az állatokat, nyilván tudatosul bennem, hogy ez nem jó dolog, de nem kezdem el megosztogatni a megkínzott, esetenként megcsonkított kutyák fotóit, lassan csak a sorozatos-együtteses állapotfrissítések maradnak, mert az ismerőseim 90%-a egy ostoba balfasz.

Én, a kukás

Az elmúlt két hetet egy hulladékkezelő központban töltöttem gyakorlat gyanánt. Először eléggé tartottam a dologtól, teljesen ismeretlen emberek kitudja, mit bíznak majd rám címszóval, de végül már-már vártam is, hogy mehessek. Nagyon kedves volt mindenki, igazán családias hely volt a csupán 35 dolgozójával, aminek a fele kint volt szemetelni.

Egy nap voltam én is kint kocsin, műanyagot gyűjtöttünk össze, amikor még a környező falvakban voltunk, próbáltam... rejtőzni, amikor kiszálltunk odavinni a konténert a kocsihoz, kiskorban még menőnek tűnhet a szemetes szakma, utazni az autó hátulján (nem kellett), meg miegyebek, de így már... hát.. na. Mindenesetre azt is élveztem, a sofőr feszt lopta a gyümölcsöket :D egy zacskót teleszedett almával..

 



Az első héten az oda-vissza út volt rossz, nem egyszer kellett begyalogolnom a legközelebbi faluba a borzasztó hőségben, vagyépp a reggeli zombi állapotban, de a másodikban már jött egy másik helybéli gyakornok, aki rendelkezett autóval, és szerencsére felajánlotta, hogy hoz-visz, mivel együtt végeztünk. 

 

Kukaszámolást is adtak feladatul, ami... nehéz volt. Gyűlöltünk mindketten, a lenti képen látható a mennyiség, kb 900 összesen, meg még mellette volt, de azok sorba téve, ezeket természetesen tologatni kellett, ráadásul óvatosan, mivel a legfelsők félig voltak esővízzel.

Éééés nem láttam állati tetemet! Asszem, ezt pozitívumnak fogom fel, a szemétdombra rénézni sem mertem, nehogy megpillantsak valamit, amit gyenge gyomrom nem szeretne. 

  

A gépi válogatóban meg *********** büdös volt.

VVVVVVVÁÁÁÁÁ

Nem félelem az, amit érzek a bogarak-rovarok iránt (sosem tudom, mi a különbség, talán a fejtorpotroh), mármint nem kezdek el rohangálni, ha meglátok egyet, csupán picit megijedek, és próbálom minél messzebbről megölni. Pedig kiskoromban mindent megfogtam, még a sáskákat is, de egy idő után valami megváltozott. Kézzel még egy legyet sem csapok le, ha olyan felületen van, mert utálnám, ha a bele a tenyeremen terülne szét.

Tegnap éjjel már nagyban simpson családot néztem, nagyon álmos voltam, nagyon azon voltam, hogy mára ez az utolsó, és alvás, nagyon zárult már a szemem, amikor valami zörgést-koppanást hallottam a hungarocel plafonomon. Gondoltam, megint az a nagyobb molylepke. A fejemhez repült, csaptam kettőt kómásan, majd felültem, néztem a sötétséget pár mp-ig, és a hajam átsöpörtem mégegyszer. Ott volt az arcomon valami, rögtön felugrottam, majd kapcsoltam villanyt.. egy imádkozó sáska ült a párnám felett a falon. A sáskákat utálom a legjobban, igazából minél nagyobb, annál jobban tartok tőle, de ez az áhitatos manó rám hozta a frászt, márcsak amiatt is, hogy rátelepedett pár másodpercig a képemre is.

Neki vágtam a törülközőm, de az nem vágta agyon, csak ráhelyezte ülepét. Gondoltam, akkor majd a póló, de nem göngyöltem össze, minél nagyobb felületet akartam rádobni, aminek eredménye az lett, hogy a póló félúton szétnyílt, és mint egy lepel, lassan ráhullt a sáskára. Gondoltam, baszni bele, óvatosan megfogtam a türölközőt, majd kivágtam a folyosóra, ellenőriztem a szobám ötször, és visszafeküdtem. Persze aludni még nem tudtam egy darabig.. 

Pont, pont, vesszőcske, kész is van a pömpike

2012. augusztus 20., hétfő

Ah, imádnivalóak azok az emberek, akik aggódnak a súlyuk miatt, ráncolt homlokkal nézegetik magukat a tükörben, de az, hogy tegyenek az ügy érdekében már persze túl megerőltető lenne, és ugyanúgy esznek össze mindent.

Imádnivalóak azok az emberek, akik panaszkodnak valami miatt, amin megfelelő kitartással, vagy csak egy apró bátorsággal kivitelezhető lenne. Eltervezik a pontos részleteket, agyukban felvázolják az egyes pontokat borzasztó részletességgel, nem alszanak három napig, hogy minden egyes lépés úgy legyen kicentizve, ahogy annak kicentizve kell lennie, majd leülnek egy székbe, és várnak, hátha valami csodának köszönhetően sikerül a pontos tervük anélkül, hogy egy kisujjukat is mozdítanák.

Míg egyes esetekben elég lenne egy kisujj, addig máskor sajnos szükségünk van az egész karra. De az is megvalósítható, mindössze magunkba fektetett hit, és akaraterő kérdése. 

a.gm,ad

Egészen addig kellemesen telt a napom, amíg rá nem ébredtem, tegyek akármit, a szemem már nem fog lecsukódni, hogy tovább alhassak csak 5(0) percet.
Azonban..
Legalább nem kell etetnem a disznókat. 

 

Zsiványság

Kommentesdi

Recent Comments Widget