Besült

2014. május 31., szombat

Akartam importálni a régi blogom ide, hogy szépen nézzek ki, másfél óra importálásból származó töltés után kiírta, hogy a captcha kódot nem megfelelően pötyögtem be, tök jófej ez a blogspot. Amúgyis olyan nehezeket ad, hogy a fülem kettéáll, tudom, mire jó maga a captcha, de az anyámért olyan nehéz, hogy 10 emberből 10 nem tudja helyesen leolvasni?
Aztán próbálkoztam még, és még és még, de nem nagyon akarja az igazat, csak tölti folyamatosan, a captcha menetközben néha megváltozik, szóval majd... valamikor, ha lesz türelmem, írok az üzemeltetőnek, hogy miafaszvanbazmeg.

Szia, blogol

2014. május 29., csütörtök


Holnap ha minden igaz, átköltöztetem ezt a blogot bloghura, és folytatom ott, amiről szó volt, amennyiben érdekelne mégvalakit a cím, az írhat ímélt stan922@gmail.com-ra.

(kép a sablonról meg inkább nekem visszatekintésre, most veszem észre, eltűntek a halaim)

Olyan világvége hangulat ez, mint amikor valami nagy vár rád, akár egy érettségi, és előtte megnéznél 500 filmet, meghallgatnál 500 zenét, elmennél mindenhová, mintha utána megszűnne minden, legalábbis nálam gyakran van így, most is leírnék minden apró kicsi emléket, ami csak eszembejut, mindent megosztanék, és rohadtul sajnálnám, ha lenne olyan, aki olvasott, ám nem tudná, hol folytatom, lévén, hogy nem írom ide ki, aztán hirtelenjében eltűnnék számára, ezért is pötyögtem ki az ímélem.
A bloghura azért viszem át a dolgokat, mert noha volt már blogtörlés nem egyszer, mégis más, ha én törlöm, vagy ha megszűnik magától az egész, annyira viszont nem fontos, hogy elkezdjem kimásolgatni egyesével a bejegyzéseket, úgy meg viszont tudok szemezgetni, ha kedvem szottyanna hozzá. Ami kábé sosem fog előfordulni, átköltöztetem, és ott fog megrohadni. Vagy nem. Még rrrrohadtul nem tudom, abban a blogspotos blogban sem vagyok biztos.


Szerettem ezt az oldalt, szerettem az embereket rajta, kivéve az ostoba senkiházikat, akik fel-felbukkantak, szerettem, amikor valami díjas hülyeség volt, és folyamatosan láttam a kommentek közt a főoldalon, miképp cserélnek gazdát a képek, ki-kit választ, hányféleképpen írják le, milyen nehéz volt dönteni, kit nem érdekeltek a szabályok, és akkoris jelölt 50 embert 3-5 helyett,szerettem, amikor nem kívánatos személyek ellen szinte egy emberként hördült fel a blogol, mint volt az ellen a pondró ellen, aki itt akart új "napiszart" kezdeni éééévekkel ezelőtt. Amikor idekeveredtem 2008-ban még szerencsém volt megtapasztalni a közösséget, ott még mentek a dumák az üzenőfalon, és az nem csak akkor pörgött, amikor épp veszekedtek rajta, és volt szerencsém beilleszkedni valamennyire ebbe a kis blogcsaládba.

És köszönöm a blogolnak Zsanit, mert ha nem is közvetlenül, de azt gondolom, ő változtatott rajtam a legtöbbet. Köszönöm, hogy megismerhettem itt remek embereket, noha nem beszéltem minddel olyan sokat, vagy egyáltalán nem, de legalább olvashattam őket, és megbizonyosodhattam róla, milyen remek kis emberek élnek errefelé, és köszönöm, hogy ideig-óráig itt voltak.

Ahogy azt egy régebbi bejegyzésben írtam, ha esetleg a blogspotról váltok másmerre, azt ott jelezni fogom, oda már kiírom az új címet, satöbbi-satöbbi, és ha valakinek lesz pénze üzemeltetni egy blogoldalt, ahová visszahívja a régi blogolosokat, légyszi szóljatok nekem is, köszi!

Volt három """rejtett link""" a blogon, három zene az archivumosdi, kommentesdi, tiesdi szövegek mögött, és tökjó, hogy a legtöbben csak a tiesdit találták meg, ahogy láttam.

Remélem, nem hagytam ki semmit.

Keresgéltem búcsúzenét, de nem találtam semmi alkalmasat, szóval szimplán beteszem ezt, és tessék sírni.




Kedves naplóm - én, utoljára

2014. május 28., szerda





"Kedves Naplóm. Immáron 12-éves vagyok és 1 éve nem írtam neked. Szerelmes vagyok ---- Enikőbe. Gyönyörű és kedves lány. Leszeretnék fogyni, hogy tetszem neki. Most már nem a Lego Racerral játszom, hanem vagy a NFSU2-vel, vagy a Simpsonnal. Megismertem egy szuper mesét, a South Parkot. (Nagyon király). Mit is tudnék írni? Nem sok minden történt velem. A szüleim elváltak, ----------------------------------------, a nyár hamar elszállt. Hát ennyi. Viszlát. Ja és nemrég láttam Japánokat és leírták a nevem Japánul. Meghalt anya nővérének a férje. az előző oldalon egy hangyát találsz, ami megcsípte a lábujjam. Van 108 db South Parkos részem, és egy Madagaszkár moziplakát. A búcsún nem voltam először, mert jött egy szemét pap LEONIDASZ és annak volt a beavató miséje. 7-es vagyok, apa elköltözött, mamának van egy Bobi nevű kutyája, kaptam egy CD-DVD írót, és kaptam egy Discmant is, és karácsonyra egy kormányt, egy optikai egeret, egy billentyűzetet. Már van Harry Potter 3 mozifilm és van H. P. 5 könyv. Mára (csak) ennyi. 2005 / Szept. / 18. / vas."

A második oldalon a történt szó mögött az a kis pötty, az a hangya maradványa, ami megcsípte a lábujjam :D Enikőből nem lett egy okos ember, azon kívül ribancos, viszont a fogyás még folyamatban van! Csoda, hogy ennyit káromkodok, ha 12 évesen már nagyon királynak tartottam a South Parkot, és volt dvd-n pár évadom belőle... A következő évben eltávozott anyám nővérének lánya is, plusz ha jól emlékszem, valahogy ilyenkor volt apai dédapám temetése is, ez a három év így zsinórban nem volt a legkellemesebb. A pap neve Leontin, és naaagyon utáltam, amiért miatta maradok le a búcsúról, amit mindigis imádtam kiskoromban mamámnál falun, a sok árus, a nyüzsgés, a zsákbamacska, a tombola, a friss mozifilmek DVD-n való árusítása és társai... remek volt. Az a hosszabb cenzúra nem rólam szól, nem ciki rám nézve, hisz beírtam mmmindent, akármennyire is égett a képem, az a nővéremről szól, és valahogy nem érezném helyesnek, ha azt a kis mondatot is csakúgy kiírnám nyilvánosan.

Ez pedig az utolsó naplóba írt bejegyzésem volt, rá három évvel és egy hónappal jelentem meg blogolon, ami sajnos már nem érhető el, pedig király lenne, ha 3 év kihagyásával meglenne az egész történelmem.

Kedves naplóm - én, a hanyag

2014. május 27., kedd


"Kedves naplóm. Bocs hogy elhanyagoltalak de ha visszalapozol hármat látnád, hogy te már jobban is el voltál hanyagolva. Szóval a hírek: A búcsúban vettem egy tamakucsit kár higy csak 5 éves koráig lehet nevelni dehát ez van. Én most egy számítógépes játékra gyűjtök demég énsem tudom mi lessz az. de majd kiderül ha megyünk az Auchanba. ugyanis legutóbb amikor az Auchan-ban jártunk kaptam egy számítógépes játékot a neve: Taz: Wanted (Ügyességi) én már majdnem kiakasztottam. De mostanában inkább Vice Cityzek. Most hogy felolvastam irományaimat feltűnt hogy még nem írtam a Vice Cityről. Ez inkább akciójáték. A főhős: Thomas Vercetti és a járókelőket is lehet öldökölni meg minden. Ám a végén ki kell nyírni majdnem az összes barátodat. És csak az a szemét Avery Carrington (olasz) és a vicces Ken Rosenberd marad. Ja, még mindig járok arra az áramos kezelésre, és nemrég kellett először tömni a fogamat. Kicsit fájt, bevallom. Ja és meghalt dédi (fent: Isten őrizze lelkedet DÉDI). És holnap hoz nekem a ---- Gábor egy tök szuper játékot a Lego Racert. abban tudsz versenyzőt választani (csinálni) és kocsit is lehet benne csinálni. Ja és kaptam Jostickot is. fekete és szürke. és már tudom kezelni. és most azért írtam ilyen sok mindent, mert ahogy olvasgattam a régi irományaimat eszembe jutott az a sok emlék. Na viszlát kedves naplóm. Leghosszabb jegyzetem: 2004 / Szeptember / 15 / szerda"



(és most korrigálás, mert Gábor vezetéknevét nem cenzúráztam, hopsz)
Kész is. Fogalmam sincs, honnan vettem ezt a... "vallási vonalat", noha templomba elrángattak, sosem voltam az a hívő féle, épp ezért. Egyrészt tököm kilett, hogy mindig ott kell rohadnom szünetekben is (tavaszi szünet, húsvét, majdhogynem minden nap templom, imádat), másrészt idővel rájöttem, hogy valóban mindössze menedéket nyújt az elkeseredett embereknek ez az egész hajcihő, az egyház meg bekaphatja a képmutatásával az összes faszom. Dédi temetésén láttam először mamám sírni, fura volt, de az ő halálát már akármennyire is csúnya, de "várták", szerencsétlen idős korára elvesztette a józan eszét, nem lehetett magára hagyni öt percre sem, mert már pakolt össze, és ment volna el. A Taz: Wanted pedig most is itt figyel a polcomon, dájó is volt az.

Kedves naplóm - A Harc

2014. május 26., hétfő



"A HARC

Kedves naplóm. Ma háború volt. fiú-lány csata. hógolyózás. építettünk egy erődöt, és a lányok megpróbálták lerombolni, de mi megvédtük a várat. ma már a nagyobbak lerombolták, de még ígyis szolgál egy célra. azon csúszkálnak. egy biztos. Ha ebbe a jegyzetbe egyszer beleolvasok, mindig emlékezni fogok arra a napra, mikor 15 cm-es hó esett, mikor megvédtük a várat, és a nagy harcra. És a harc közben akadt egy áruló neve: ---- Ákos. VISZLÁT! 2004 / JAN / 15 / csütörtök (nagyon jó vár volt, de most már vége)"

Rrrrohadtul nem emlékszem. Najó de, foszlányok maradtak belőle, a helyét az udvaron tudom, meghogy hógolyóztunk, mi mást csinálhattunk volna, ha azt írtam, hógolyózás ugyebár. Azoknak a nagyobbaknak meg ebben a percben rohadjon le a lábuk. Fura, ha idén januárban azon elmélkedtem volna, mit csináltam pontosan tíz évvel ezelőtt, akkot tudtam volna rá válaszolni, tíz év, milyen kicsi szám, és mégis mennnnyire de mennyire hosszú idő. 

Kedves naplóm - Boldog karácsonyt ; egy évvel később



"Kedves naplóm ma karácsony napja van. én ugyan semmit, senkinek nem adtam, de ettől függetlenül, kaptam sokmindent: kesztyűt, számítógépes játékokat, programokat, háttérképeket, és egy PLAY STATION 2-t. és hozzá játékokat: Donald kacsa, camerás játék. Ja, és egy pulóvert. Sajnos nem esett a hó, és a rokonok sem jöttek meg. Szia.
2003 / DEC / 24 / szerda
Boldog Karácsonyt" 

Bhezony, bő egy évet ugrottunk az időben, és ez már 2003-ban született. Meg is lepődtem, hogy az "ettől függetlenül"-t helyesen írtam le. A számítógépes játékokat, programokat, hááááátttttérképeket úgy kell elképzelni, hogy kaptam egy újságot, amihez ugye járt lemez, a lemezen meg voltak kisebb dolgok, jaó is lett volna, ha külön-külön kapom őket :D Play station 2, jó is volt az, memóriakártyát viszont nem kaptam hozzá, a játékokat nem tudtam elmenteni, mert 8ezerbe került akkor hozzá egy olyan darabka, ami nem volt occsó. Sőt, a mai napig nincs hozzá, egyszer megpróbáltam kijátszani egy játékot rajta úgy, hogy nem kapcsoltam ki, de kb a közepénél lefagyott az egész. Emlékszem, akkor is karácsony tája volt, talán 2 évre rá, világított a fa mellettem, ültem a kanapén, megállt a kép, és csak vártam tátott szájjal, hogy menjen tovább, már tudtam, hogy nem fog, de vártam, és vártam. Jahaj, a sanyarú gyermekkor...

Kedves naplóm - én, a halowenező

2014. május 25., vasárnap



"Kedves naplóm! Ma van HALOWEN! Voltunk temetőbe, templomba, ja és persze itthon is! Ez a nap nem volt valami jó. NA EZ CSAK KEVÉS DE CSAK ENNYI HÍREM VAN! JA PAN. 2002. / X. / 31. / péntek (őszi szünet)"

Bár tudnám, mi a jó élet az a pan ott. Talán a legjobban a babe banben helyesírására vagyok allergiás, azt a két szót fizikai fájdalom volt leírnom. A könyvecske közepén látható egy kitépett lap aprócska maradványa, ha jól megfigyeli az ember, sajnálom, hogy az kimaradt. Egy lányról írtam ott, egy ♥-memről, akit le is rajzoltam, ám rajztudás híján pocsék lett, viszont biztonság kedvéért oda lett írva mellé, "olyan szép, hogy lerajzolni sem lehet" :D:D:D erre valahogy konkrétan emlékszem, egy nagy szívecskébe volt belefirkálva. Azért is sajnálom, hogy ezt még olyan fiatalon is gáznak tartottam, és kitéptem, mert nem csak az az 1 veszett oda, hanem egy másik is, amire viszont egyáltalán nem emlékszem.

Kedves naplóm - én, a költekező



"Kedves naplóm. Ma van búcsú. Vettem: 2 pisztolyt, persze játék pisztolyt, nem igazit, és egy csomó zsákbamacskát. Ja, és egy távirányítós kisautót, a keresztapám vett egy tűzijátékot, és én vettem még egy ördögpatront. A tombolában volt: egy minikártya, egy figurás kulcstartó, egy lámpás kulcstartó, egy notesz rotrilngal, mégegy notesz rotlingal, egy búgócsiga, egy gólyakelepelő, egy tollaslabdát, és képzeld, (bár ezen nem is csodálkozol szerintem), nem maradt pénzem. NA CSÁ NAPLÓM. 2002 / aug. 18. VASÁRNAP."

Milyen jófej vagyok, hogy megnyugtattam a napló, a fegyverek, amiket vásároltam műanyagból készültek. Pedig sokkal badassebb lett volna, ha csakúgy veszek egy falusi búcsún két pisztolyt, aztán beviszem a suliba, és menőzök vele. 

Kedves naplóm - én, a jó tanuló

2014. május 24., szombat



"Kedves naplóm. Ma van VAKÁCIÓ! No, jó Sírtam De ez kit érdekel? A bizim: 
Magatartás 4
Szorgalom 4
Nyelvtan: 4
irodalom 4
Angol 4
Természet ismeret 4
Matek 3
Technika 4
Rajz: 4
(A legjobb 3 jegyem)
tánc és dráma 5
tesi 4
ének-zene 5
emberism. 4
NA CSÁ 2002 / JÚN / 15"

Erre viszont nem emlékszem, miért sírtam, talán az igazgató évzáró beszéde hatott meg. És nem, tánc és drámán nem táncoltunk, nem drámáztunk, mókás lett volna, ha igen, és ötös vagyok belőle. Itt viszont már kezdett látszódni a naplóm hanyagolása, spoiler, a következőt már augusztusban írtam KIBASZOTT, ALIG LÁTHATÓ CERKÁVAL

Kedves naplóm - én, a versenytelen



"Kedves naplóm. Ma volt a suliban a gyerek nap. Én semmijen versenyen se vettem részt. Hanem inkább Ákos meg én egy magas mászókáról ugráltunk le, és mindig azt mondtuk "ez jobb mint a gyereknap". Jó ez a kép mi? NA CSÁ 2002 / V. / 20. / PÉNTEK"

Nemm tudom, miért ez a dátum van ott, mivel az előző 19. vasárnap, most visszatekertem a naptárban, és 2002-ben esetleg 31-ét írhattam volna péntekre, de mindig gyenge voltam számok terén. A kép meg rrrohadtul nem látszik így, mindenesetre Hagrid van rajta, ahogy repülő motorral elfurikázik a végtelenbe és tovább.

Kedves naplóm - én, az elsőáldozó

2014. május 23., péntek



"Kedves naplóm ma volt elsőáldozás. én az elején sírtam. de utána már nem. A mise közben az osztálytársam --- fanni is sírt. A templomban két iskola volt. a keresztény, és a kis árpád. Az én versem így szólt: Megköszönöm édes Jézus, hogy betértél hozzám, az örömtől feltüzelve ragyog kicsi orcám. Mára ennyi. Csá! 2002 / V. / 19 / vasárnap"

Bizony, én ilyen is voltam, és bérmálkozó is. Tisztára lehet műűűvelődni az utóbbi kettőből a.... "versek" miatt. 

Kedves naplóm - én, a szavaló


"Kedves naplóm! Ma volt anyáknapja, és nem sírtam. Az én versem ez volt: Színes ceruzával rajzoltam egy képet, anyáknapján reggel édesanyám néked. Lerajzoltam én egy aranyos madara aranyos madárra aranyos tollakat. A ♥-memé pedig ez: Mesélj anya milyen voltam amikor még kicsi voltam? az öledbe hogyan bújtam? és te hozzád hogyan szóltam mikor még nem volt beszédem? Honnan tudtad mit kívánok? megmutattam a kezemmel? 2002 / V. / 9 / csütörtök /"

Kössz, hogy legalább a felénél átváltottál tollra, tehettél volna így az ezutáni negyediknél is, te rohadt szemétláda. Asszem, a nem sírás megjegyzése mindenképp fontos volt ilyen alkalmakkor, az meg külön jófejség, hogy megtanultam a ♥-mem versét is.

Kedves naplóm - én, a gyűjtögető

2014. május 22., csütörtök



"Kedves naplóm. Ma átkellett menni egy másik osztályba. Én a 4. C-be mentem. 2 osztálytársam fogtak gyíkokat. Az egyik gyík kezd vedleni. A Donald Kacsa később jelent meg, mint amit beírtak az ujságba. Az Ipoly gáton futottam (1 méte) 1 kilométert, és tegnap kezdtem el egy rovar gyűjteményt. Az ötlet onnan jutott eszembe, hogy mikor mentünk hazafele futásról akkor az úton megláttam egy döglött dongót és eszembe jutott a rovargyűjtemény. A dongót egy nagy levéllel fogtam meg, nem a kezemmel. szóval az első rovarom egy dongó volt. A második egy darázs, mit a suliban találtam, úgy, hogy egy természetesen döglött darázs már mióta ott lógott a függönyön. Nem tóm hogy tudodd úgy megállni a függönyön. Na most szóltak rám, hogy fejezzem be. Ja eddig ez volt a leghosszabb jegyzetem. Csá naplóm. mára "csak" ennyi. (200) A leghosszabb jegyzetem készült: 2002 / 5. / 7. / kedd"

Régesrég kaptam mindig a donald kacsa és a garfield magazint, épp tegnap láttam meg egy boltban a garfieldot, gondoltam,  veszek egyet, nosztalgiázok, de amikor megláttam, hogy már több, mint 700 forint, inkább ott is hagytam. Az egy méter valóban elírás ám, nem csak a naplóm akartam lenyűgözni khemény egy kilométerrel, ami most megvan két lépésből. A rovargyűjtemény meg is állt ennél a kettőnél, mert nem találtam több döglöttet, magamtól meg nem akartam gyilkolászni, azt a kettőt sem én szúrtam fel egy hungarocellre, mert nem volt hozzá... gyomrom/szívem, vagy egyik sem. A dátumot elnézve ezt pont a születésnapom után írtam két nappal, kár, hogy nem említettem meg, hogy telt.

Kedves naplóm - én, a beteg


"Kedves naplóm. Ma lebetegetem. Fáj a fejem, lehet hogy lázas vagyok, megfáztam. Azért írtam úgy hogy "lehet hogy lázas vagyok" ,ert a lázmérő mindig kimozdult, de tök forró vagyok. hát mára csak ennyi naplóm. még találkozunk 25-ször. Csá naplóm 2002 / IV / 24 / szerda"

Ahogy észrevettem, ebbe a naplóba már többet """rajzoltam""", és a k betűk leírásával komoly gondjaim voltak, ezen szerencsére sikerült javítani, és már nem úgy néznek ki, mint egy bé.

Kedves naplóm - én, a hetes



"Kedves naplóm. Ma saját magam húztam ki a fogam. mikor megláttam a fogam, tiszta rohadt volt. Olyan rohadt, hogy a közepén átlátszó volt. Ma nem Edit néni volt napköziben. A ♥-mem tudja hogy belé vagyok ♥-meg. most jöttünk kutyasétáltatásból. megtaláltam a 2-t kedvenc plüssömet. hát mára csak ennyi az írásom, a pletyka, a hirdetmény, és a titok. Még tuti találkozunk. Na csá, good by, afridenzen, csűsz, szia, cső, Isten áldjon (lerajzolt napló) -naplóm! 2002 / IV / 23 / KEDD én vagyok a H | K | SZ |CS | P | SZ | V a hetes!"

Szabadjon megjegyeznem, ma már nem rohadnak a számban a fogaim, és az még természetesen kicsiny tej volt, bebaszott volna, ha nem. Viszont azt nem tudom, a ♥-mem honnan tudta, hogy belé vagyok ♥-mes sajnos. Ezekkel a jobb oldali lapokkal egfogok szenvedni fotózás terén, akárhogy próbáltam törni a naplót, kiegyenesíteni, folllyamatosan csúsztak vissza, váváváv. Tegnap meg eléggé lefáradt voltam ahhoz, hogy ssssemmi kedvem ne legyen még naplófotóval vacakolni, szóval ma még jöhet kettő bejegyzés, elvégre.. szipp.. nem végeznék, mire megszűnik a blogol :')

(a háttérben meg herripotter van, ügyesen körberajzoltam a szemüvegét tollal, így az a rész nehezen olvasható)

Kései harisnyás mogyorót majszoló tűzoltónak álcázott mentősök macskáznak

2014. május 21., szerda

Tényleg rohadtul utálom magam, amikor kilépvén a kapun 7:51 van, a busz pedig 7:52-re van kiírva a közeli megállóban, és noha tudom, hogy 7:53-ra ott vagyok, az meg általában 7:57-kor jön, sietek, mint a fene. Nem jó ennyire közel lakni valamihez, ahová általában időre kell menni.

Nem tudom, hogy a nőkön a sötét harisnyát szeretem, vagy a néger lábakat.

Vettem a tecsóban crisperst, sajtos földimogyoró. Naaaagyon ritkán veszek ilyesmit, mert egyrészt drága, másrészt egészségtelen, harmadrész rohadtul nem lakok vele jól, nem is lenne bajom azzal, hogy egészségtelen, csak legalább az elfogyasztása után érezném, hogy rendben vagyok, épp ezen okokból kifolyólag nem veszek kábé soha csokit, szeretem, persze, de egy kis ízesített szardarabért elkérnek 200+ forintot, amit betömök 2 másodperc alatt, kössz.

Leszoktam ülni egy megszokott padra, amikor Gyöngyösön járok, kicsit távolabb a belvárostól, gyakran láttam arra "tűzöltósokat", ma két rendőrrel diskuráltak, elgondolkodtam, hogy a való életben is igaz-e az, hogy a tűzoltósok és a rendőrök szekálják egymást, OLTJÁK (!!!! VÁGOD, MERT TŰZOLTÓK, BAZDMEG) egymást, vagy csak a bugyuta filmekben, valamint azon, hogy mi az anyámat keresnek ott a tűzoltók, mikor a tűzoltóság messze van onnan, rápillantva az épületre vettem észre a táblát, "Mentők". Ok. Nekem aztán mindegy, sziréna-sziréna. Viszont a mentősök laktanyája is miért ott van, a kórház kb másfél kilométerre található, mit csinálnak azok ott, MIT?! Legalábbis nálunk a mentősök közvetlen a kórház mellett tanyáznak.

A buszon hazafelé volt egy idősebb kopasz cigány, lekopaszozta a kopaszodó sofőrt viccből, a sofőr durcizott ezen, láttam rajta, hogy durcizik, majdnem odamentem hozzá, és megölelgettem, hogy nyünyünyünyü, nye dujcizz. Amúgy nem bírom ezt a sofőrt vezetésileg, olyan kis óvatos, a többiek száguldanak, mint az ökör, 100-al veszik be a kanyarokat, ez meg fél. A cigány elkezdett fel s alá rohangálni a buszon, mert látott egy ismerőst, és kiabálta a feleségének, hogy "OTT A PISTA! PISTAA! NÉZD, OTT! OTT VAN PISTA!", hátul ültek, egészen a sofőrig elment.

Láttam egy elütött macskát pont ott, ahol be kell kanyarodni az utcánkba, szanaszét volt potyogva, majdnem odamentem hozzá, és ráhánytam, hogy eltakarjam, de inkább hazajöttem.

Kedves naplóm - én, a felháborodott

2014. május 20., kedd

Az első és a második naplóm csodálatosan dizájnos megjelenése:



"Kedves naplóm. Ma is voltam áramos kezelésen, és mikor vártunk a sorunkra, megtudtam hogy a danubius nagy rossz. Azért, mert ha Harry a neved mindig Edének hívnak, és feltesznek egy kérdést, adnak rá 3 mp-et, ha jó akkor is asztmondják hogy letelt. szóval ezért kidobnak pénzt az ablakon. csá naplóm 2002 / IV / 16 / KEDD"

Ha van olyan, aki kimaradt volna az előző áramosból, az most azt hiheti, hogy rajtam 12 éve elektrosokk-terápiát hajtottak végre, tökjó. Erre a danubiusos felhördülésemre emlékszem, Jáksó műsorában volt, és puffogtam magamban, hogy micsoda káros műsor is az, ma már röhögnék az ilyenen, de akkor előtört belőlem a kisnyugdíjas gondolkodásmód. Csoda, hogy ennek a naplómnak nem köszöntem különösebben, meg semmi, még el sem magyaráztam neki az áramos kezelést, a mai napig kétségek közt lehet.

Kedves naplóm - Az első napló búcsúja


"Kedves naplóm. Ma voltam a moziban, de olyan csóróság volt, hogy én majdnem elaludtam. A ZENE órám elment beszélgetéssel, amikor meg hegedülni akartam bejött mindenki. nagyon sajnálom hogy be kell fejeznem. de anya odaadta az övét, higy abba írjak, de sohase lesz olyan naplóm mint te voltál. nos, akkor itt befejeztem az írást. csá mindörökké. utolsó jegyzetem 2002 / ápr / 11. / csütörtök"

Az a csóróság gondolom egy elég fura animációs film lehetett, az iskolával mentünk megnézni, olyannn kinézete volt, minnnt nem is tudom, mint amilyen a görög vázákon van, csak színesben. Vagy az volt az, vagy egy másik film, amiben régen elhalálozott színésznő, Tolnay Klári szerepelt, aki ide járt suliba, fekete-fehér volt, és tudod, mikor fog érdekelni egy 8 éves gyereket egy fekete-fehér film. Jep, kiskoromban hegedültem is. Ezt a "naplót" keresztanyámtól kaptam, aki mivel tudta, hogy anyám is csipázza a herripottert, neki is adott egyet, szóval nem úgy értettem, hogy ő is vezet naplót, és azt adja oda :D

Lesz még ma egy ilyesmi az úúúúj naplóból, csak azt most fotóztam le, és nincs kedvem babrálni a telefonnal, satöbbi, de majd estefelé bepostolom.

Kedves naplóm - Pincsikutya színrelép

2014. május 19., hétfő

"Kedves naplóm. Ma feleltem a Szózatból, és 5, kaptam. És ma voltam fogorvosnál, de nem húzott ki semmit, scak egy elemes izét adott nekem, és mindig kellett cserélgetni, mert nagyon rázott ez az idé. De ma nem csak ez történt velem, hanem velmentünk a kutya "keresztannyához" és a lányával olyan jót nevettünk együtt, amikor labdáztunk, 2-szer levertünk egy virágot, meg beszélgettünk szellemekről. Ja, a "kutyát" Alexnak hívjáj. Csá naplóm! 2002 / IV / 9 / KEDD"


Fogalmam sincs, hogy a hívják utolsó betűje tényleg egy j-e, remélem, nem, de ahhoz hasonlított a legjobban, de a velmentünk az tényleg velmentünk. Jaj. Az a fogorvosi kezelés a mai napig nem tudom, mire volt jó, nem rázott annyira, hogy nagyon, csak bizsergett, feküdnöm kellett a székben, és fognom, a fogamon is volt valami, ha jól emlékszem.  És itt volt az első említés Pincsikutyáról, Aaaalexról, akit mikor hazahoztunk az egyik családismerős megjegyezte mókázva, hogy ő lesz a keresztanyja, ezért az elnevezés. A keresztanyuka lánya meg... szóval nem lett egy okos lány. 
Ebben a könyvecskében, amit naplónak használtam voltak matricák az utolsó lapon, természetesen herripotteresek, majd holnap lefotózom a borítót is, hogy milyen csodás, az alján található is onnan származik.

István a király a király

Műveletlenségemnek köszönhetően csak tavaly augusztus huszadika alkalmából vettem rá magam, hogy megnézzem teljes egészében az istván a király címmel ellátott rockoperát, amit első nézésre nagyon megszerettem. Nem vagyok az a nagy operanéző, elismerem, hogy jó dalok azok, amiket felvonultatnak sok darabban, de sosem ültem le, hogy "akkor nézzünk operát", viszont ezt, noha nem is néztem mindig, a személyes premier után gyakran kapcsoltam be, hogy a háttérben szóljon.
Azóta megnéztem az összes verziót, ami fellelhető jutyubon, egyedül a spanyolországi fellépést nem találtam meg, és persze, az eredeti az eredeti, még ha színházban, ahol a színészek ígyis-úgyis cserélődnek időnként túlzás mondani, mégsem azt szerettem meg a legjobban, hanem a Csíksomlyón előadott változatot. A városligeti csak a második helyen szerepel nálam, a többi beleértve Alföldi Ripacs Róbert darabját pedig mondhatni sehol nincs.

Kinéztem a csíksomlyóiból Réka szerepében fellelhető Kovács Ágnes Annát, aki a linkelt videóban is szerepel, megtetszett a tekintete, a hangja, menten utána is gugliztam, mire kiderült, hogy 33 évesen véget vetett életének. Tök jó, hogy vonzom, és ki is nézem a sérült lányokat.

(a teljes verzió már pazar minőségben van feltöltve, nem ilyenben, ha valaki rákeresne, mert érdekli, gondolom senki, műveletlen pharasztok)






Kedves naplóm - én és a politika

2014. május 18., vasárnap



"Kedves naplóm. A választásokon az MSZP nyert. Még az a szerencse, hogy lesz mégegy forduló, Remélem, hogy a második menetben már a Fidesz nyer, magyarul Fiatal demokraták szövetsége. Az MSZP pedig a butaneve van: Magyar szocialista párt. Mi lesz a FIDESZ-ből, ha Balla M. és Orbán V. öreg lesz? Idesz: Idős demokraták szövetsége. HAHA. Má meg kell faragnom a cerkát. No mára csak ennyi csá naplóm. 2002 / IV. / 8. / HÉTFŐ"

(Balla Mihály a helyi fideszes képviselőjelölt, akire ilyenkor lehet szavazni) Azért azt nem lehet mondani, hogy már akkor nem írtam jobb vicceket, mint a mai sóderklubbosok 90%-a! 99. ... és fél. 

Paszkál

2014. május 17., szombat

Ma meg Paszkál névnap van, nyugodalmat az összesnek. Pedig nem egy rossz név, mármint jó hangzása van, csak akit így neveznek el, annak a fizika órákat kell kerülnie. Ahogy nekem kellett volna a földrajzokat, amikor a Kékest vettük, nem elég, hogy a vezetéknevemben szerepel, még két méter is vagyok, megkaptam a magamét. 

Kedves naplóm - én és a hideg cerkám



"Kedves naplóm. Nem fogsz hinni a fülednek. Ma április 6-a van, És megbolondult az idő mert ma ez volt a sorrend: reggel hideg, déltájban egy kicsit esik a hó, és süt a nap, utána megint hideg. Képzeld a junior különszámban van egy olyan feladat, hogy egy négyzetes páján, a semmiből, kis szürke körö jelennek meg. nem hazudok. Mára Már szerintem elég. Csak az, a kár, higy 3 jegyzet után be kell fejeznem. eddig ez a  lehoszabb írásom, és még a cerkám is tompa lett. na csá naplóm. 2002 / IV / 6. / szombat /"

Hát még ha tavaly lettem volna nyolc éves egy naplóval! Azóta rájöttem, hogy a naplóknak nincs fülük, viszont az jópofa, hogy még oda is írtam, nem hazudok, nehogy a kis füzetkém hazugnak nézzen. A betűk kihagyásától bejegyzésről-bejegyzésre kezdem meggyőzni magam, hogy én nekem szellemi fogyatékom volt. 

Állatgyűjtemény

2014. május 16., péntek

Vettem alpakát a farmomra Farmville-ben, és most nekem jó. Milyen ostobán nézhet ki az ember kívülről, miközben farmvillezik, ahogy ül bambán, kattintgat az állatokra, a fákra, a növényekre, arat, etet, trágyáz, elad, locsol, és mennyire kivagyunk éhezve a sikerélményre, hogy ezzel játszunk, hogy azt is sikernek éljük meg, ha sikerül legyártani egy almás pitét, és elhitetjük magunkkal, hogy azért foglalkozunk vele, mert jó szórakozás, holott roahdtul nem az, miért lenne jó szórakozás, órákat, vagy egy napot kell várnom esetenként, hogy kikeljen valami a földből, nincs benne semmi intenzív dolog, ami ezt az egészet szórakozássá tehetné, és mégis elvagyok vele.

Olyan ez, mint annak a műsornak a nézése, amit bambultam egyik reggel a TLC-n, az élve eltemetve, beteges gyűjtögetőkről szól, egy nő volt benne és annak lánya, akik már csak szűk kis járatokban tudtak közlekedni a házban, annyira fel volt halmozva szeméttel. Ezt sem gondolom, hogy azért nézné az ember, mert érdekes, pláne nem azért, mert vicces, olyan ez, mintha mások nyomorába akarnánk betekintést nyerni, hogy rájöjjünk, nekünk még nem annyira szar. Legalábbis nem tudom elképzelni, hogy úgy ülsz le egy ilyen elé egy tál bablevessel a kezedben, mintha egy Állítólag elé tennéd, ami legalább érdekes is, vicces is. És mégis van igény az ilyen élve eltemetve típusú műsorokra, én is megnéztem végig, valahogy lekötött, és magam sem tudnám megmondani, miért.

Bár előtte meg egy szappant gyártó vállalatról néztem riportot az Echon, szóval megnézek én minden szart.

Kedves naplóm - én, a gazdag



"Kedves naplóm. Ma volt húsvét. Én 5000 Ft-ot gyűjtötem. Misi, agyát, és Katit szódával locsolta meg őket. Az 5000 Ft-ból pedig 3 pólót, és Magazinokat vettem. hát mára csak ennyi a pletyka. Csá! 2002 / IV / 1. /hétfő!"

Régen egyik kedvenc mesém volt a Doug, amiben a főszereplő mindig úgy kezdte a naplójában írásait, ahogy én. Szerintem, ha nem nézem azt a mesét, nem kezdem el a naplót, és évekkel később nem kezdek el blogolni. És igen, a végén az egy nyuszifej a húsvétra való tekintettel. Kezdem azt hinni, hogy diszlexiával küszködtem, csak nem tudatosult bennem, mert n helyett sikerült gét írnom, ami annál a szónál nem mindegy.






Bár ez már a folytatásának az introja, az eredeti nickelodeonosat nnnnem találtam meg rendes minőségben, vagy visszafelé lejátszva, vagy tv-ről felvéve, gondolom, jogi dolog okán.

Kedves naplóm - én a sportember

2014. május 15., csütörtök



"Kedves naplóm. Képzeld ma van az első izomlázam. De ez nagyon rossz, mert ha megmozdul a hasam egyszerre ojan fájdalmam lesz, hogy csak na. pedig má tegnap előtt csináltam má ojan gyakorlatot. És nem is csoda, hisz 62 felülést csináltam. Most már rádöbbentem, hogy Edit néni a legjobb tanár az iskolában, és Jutka néni az ellenkezője, vagyis ő meg a legrosszabb tanár a suliban. 2002. / III. / 27. / szerda!"

Az n betű leírása gondot okozhatott, ha zsinórban két naplómnál csesztem el. Szinte félelmetes, mennyire jól fejeztem ki magam, és mennyire hülyének néztem a kicsiny naplóm, hogy kifejtettem, mi is a legjobb ellenkezője. Edit néni összetörte a szívem, régen mindig nagyon jelentkeztem, hogy eljátszhassak egy szerepet, amit egy történet alapján feldolgoztunk, általában Mátyás király voltam, nem is emlékszem már, hogy került a szóba a dolog, kb ötször álltam ki az osztály elé Matyizni (HAHA), amikor szóba lett hozva Edit néni által, hogy rólam példát lehet venni, nem vagyok jó abban, amit csinálok, de legalább próbálkozom. Nem volt őszinte a mosolyom harmadikosként ezt hallani, és főleg elvehetett egy darabkát az önbizalmamból, ha ez így megragadt. Köszi, Edit néni, tudtam, hogy rád számíthatok. Jutka néni meg egy kurva volt. 

A 62 felülés meg akkor nekem soknak számított, most rengetegnek.

Kedves naplóm csápter tú

2014. május 14., szerda

Az első ilyen dolgom itt  lelhető fel, csakhogy teljes legyen az összkép.

  

"Kedves naplóm. Képzeld ma is mentem korepetálásra, és nem sírtam. És tudod mit fogok készíteni majd? Ja már írtam is egyet. Szóval egy, képregényt a karatelányról. A karatelány kalandjai lesz a címe. A karatelány ---- Fanni. Hogy mé nevezem el Ákossal együtt úgy? Azért, mert az egyik osztálytársamnak úgy belerúgott az ujjába, hogy eltört, és 2 hétig marad a gipsz. Az első kaland egy mókusról szól, akire a karatelány rádob egy 15 tonnás követ. Hát ennyi a mai kaland. Csá! (2002 III. 25. hétfő)"

Akkoriban látszott rajtam, mennyire rosszul is veszem a változásokat, hát még az új embereket, gyűűlöltem, amikor napköziben át kellett menni egy másik osztályba, a másik osztályhoz, és ott tölteni a délutánt, emlékszem, egyszer egyedül maradtam a régi osztályban, az igazgatóhelyettesnő vigyázott rám, aki mára már nem csak helyettes, mert a régi dirinek cukorbetegség maitt levágták a lábát, és gondolta, nem lábatlankodik tovább, elmegy nyugdíjba. Jó, ez lehet, hogy csúnya volt, de igaz, ami igaz. De ma már abszolút nem sírom el magam új emberek közt, tökre fejlődtem az elmúlt 12 év alatt.
A képregény, "képregény" sajnos már nincs meg, vagy ha megvan valahol, foggggalmam sincs, hogy hol, de emlékszem rá, a karatelány természetesen egy hosszú hajó pálcikaember volt, a mókus meg egy... felismerhetetlen forma. A kőre meg rá volt írva, hogy 15 tonna. Mert minden kőre ráírják a súlyát.
Így olvasba büszke voltam magamra, hogy az és elé vesszőt tettem, majd mikor a képregény előtt is megláttam, alább hagyott a lelkesedésem, hát még a mé és a nevezem után.
A korep meg hogyhogynem matekból volt.
MÁR AKKOR! NYOLC ÉVESEN! EMBER! CSODA, HOGY LEÉRETTSÉGIZTEM!  

 

Repkedő nyugdíjasok

2014. május 12., hétfő

A buszon fogta magát, és elvágódott egy néni. Mert neki nem jó az az ülés, ami elöl van, még úgysem, ha két kezében két szatyor, és nincs lehetősége kapaszkodni, hogy lenne jó, neki vonulnia kell. Mivel jótét lélek vagyok, segítettem feltápászkodni, a sofőr pedig jogosan szépen lebaszta, amiért ennyi esze van. Jobban belegondolva ugyanakkor szerencsés, hogy lecsendesedett a padlóra, mert később felszállt a büdös bácsi, aki méter/órás sebességgel halad, aki pedig egy mozgássérülteknek fenntartott hármas blokkot nézett ki magának, ahová fel kell lépni, úgy leülni, a sofőr már feszülten megvárta, hogy végre lehelyezze ülepét, és csak akkor nyomott gázt, ha nem figyel rá, mert nincs a fejében az előbbi bukta, és elindul, a bácsi olyan gyönyörű ívben száll le onnan, mint egy csodálatos sólyom, repte végén pedig szétloccsan a kicsiny agya. 

 

Plusz volt nála banyatank, ami ezesetben papatank, amikor érkeztünk a leszállóhelye felé, már pattantam is mögé, hogy majd segítek, elkezdett nekem mesélni, felét nem értettem, de egyetértően hümmögtem, és bólogattam, és mosolyogtam. Folyamatosan állt volna fel, amikor még ment a busz, én meg folyamatosan nyugtattam, hogy MAJD HA MEGÁLL, AKKOR ELÉG LESZ FELKELNIE, MERT MOZOG A BUSZ, ÉS NEM BIZTONSÁGOOOS! A papatank meg meglehetősen nehéz volt, telepakolta sörrel elmondása szerint, lenézve rá valóban, fogalmam sincs, hogy szállt volna le, és fogalmam sincs, hogy tud közlekedni nap, mint nap, amikor nyilván nincs mindig olyan, aki segítsen neki lerepülni a dögnehéz sörös papatankkal.


Más. Elkezdtem rendezgetni az újdonsült blogot, már gondosan lementettem oldalról a neves képeket, később gondosan írok a neves képek tulajdonosainak, szabad-e az átvitel, a linkátírás, majd még kérek pár embertől, akitől eddig nem, de kedvenc, mindenesetre ott egyelőre csak a blog kinézetének baszkodása megy, postok a hátralévő napokban, amennyiben megjön hozzá a kedvem, itt lesznek. 

 

Összeomlás

2014. május 7., szerda

Most írhatok? Na. Csak ötször omlott össze az opera, mire sikerült pötyögnöm is, bár még így is kevesebb időt vett igénybe a művelet, mintha krómban jelentkezgettem volna össze-vissza.

Szóval itt fog folytatódni a blog, a gondolatok, a vélemények, az agymenések, a mindenségek, hogy meddig, azt nem tudom, de ahogy az előző... ne nevezzük előzőnek, megszűnik az oldal, szóval ahogy a... jahaj, hamarosan halott blogban szó volt arról, ha lesz másik blog, annak címét szabadon, mint a madár ide befirkantom.

Meg majd kéne sablont is alkotni.
És egyebek.
 

Zsiványság

Kommentesdi

Recent Comments Widget