Besült
2014. május 31., szombat
Szia, blogol
2014. május 29., csütörtök
Kedves naplóm - én, utoljára
2014. május 28., szerda
Kedves naplóm - én, a hanyag
2014. május 27., kedd
Kész is. Fogalmam sincs, honnan vettem ezt a... "vallási vonalat", noha templomba elrángattak, sosem voltam az a hívő féle, épp ezért. Egyrészt tököm kilett, hogy mindig ott kell rohadnom szünetekben is (tavaszi szünet, húsvét, majdhogynem minden nap templom, imádat), másrészt idővel rájöttem, hogy valóban mindössze menedéket nyújt az elkeseredett embereknek ez az egész hajcihő, az egyház meg bekaphatja a képmutatásával az összes faszom. Dédi temetésén láttam először mamám sírni, fura volt, de az ő halálát már akármennyire is csúnya, de "várták", szerencsétlen idős korára elvesztette a józan eszét, nem lehetett magára hagyni öt percre sem, mert már pakolt össze, és ment volna el. A Taz: Wanted pedig most is itt figyel a polcomon, dájó is volt az.
Kedves naplóm - A Harc
2014. május 26., hétfő
Kedves naplóm - Boldog karácsonyt ; egy évvel később
Bhezony, bő egy évet ugrottunk az időben, és ez már 2003-ban született. Meg is lepődtem, hogy az "ettől függetlenül"-t helyesen írtam le. A számítógépes játékokat, programokat, hááááátttttérképeket úgy kell elképzelni, hogy kaptam egy újságot, amihez ugye járt lemez, a lemezen meg voltak kisebb dolgok, jaó is lett volna, ha külön-külön kapom őket :D Play station 2, jó is volt az, memóriakártyát viszont nem kaptam hozzá, a játékokat nem tudtam elmenteni, mert 8ezerbe került akkor hozzá egy olyan darabka, ami nem volt occsó. Sőt, a mai napig nincs hozzá, egyszer megpróbáltam kijátszani egy játékot rajta úgy, hogy nem kapcsoltam ki, de kb a közepénél lefagyott az egész. Emlékszem, akkor is karácsony tája volt, talán 2 évre rá, világított a fa mellettem, ültem a kanapén, megállt a kép, és csak vártam tátott szájjal, hogy menjen tovább, már tudtam, hogy nem fog, de vártam, és vártam. Jahaj, a sanyarú gyermekkor...
Kedves naplóm - én, a halowenező
2014. május 25., vasárnap
Kedves naplóm - én, a költekező
Milyen jófej vagyok, hogy megnyugtattam a napló, a fegyverek, amiket vásároltam műanyagból készültek. Pedig sokkal badassebb lett volna, ha csakúgy veszek egy falusi búcsún két pisztolyt, aztán beviszem a suliba, és menőzök vele.
Kedves naplóm - én, a jó tanuló
2014. május 24., szombat
Magatartás 4
Szorgalom 4
Nyelvtan: 4
irodalom 4
Angol 4
Természet ismeret 4
Matek 3
Technika 4
Rajz: 4
(A legjobb 3 jegyem)
tánc és dráma 5
tesi 4
ének-zene 5
emberism. 4
NA CSÁ 2002 / JÚN / 15"
Kedves naplóm - én, a versenytelen
Kedves naplóm - én, az elsőáldozó
2014. május 23., péntek
Bizony, én ilyen is voltam, és bérmálkozó is. Tisztára lehet műűűvelődni az utóbbi kettőből a.... "versek" miatt.
Kedves naplóm - én, a szavaló
Kedves naplóm - én, a gyűjtögető
2014. május 22., csütörtök
Kedves naplóm - én, a beteg
Kedves naplóm - én, a hetes
(a háttérben meg herripotter van, ügyesen körberajzoltam a szemüvegét tollal, így az a rész nehezen olvasható)
Kései harisnyás mogyorót majszoló tűzoltónak álcázott mentősök macskáznak
2014. május 21., szerda
Kedves naplóm - én, a felháborodott
2014. május 20., kedd
Az első és a második naplóm csodálatosan dizájnos megjelenése:
Kedves naplóm - Az első napló búcsúja
Kedves naplóm - Pincsikutya színrelép
2014. május 19., hétfő
István a király a király
Azóta megnéztem az összes verziót, ami fellelhető jutyubon, egyedül a spanyolországi fellépést nem találtam meg, és persze, az eredeti az eredeti, még ha színházban, ahol a színészek ígyis-úgyis cserélődnek időnként túlzás mondani, mégsem azt szerettem meg a legjobban, hanem a Csíksomlyón előadott változatot. A városligeti csak a második helyen szerepel nálam, a többi beleértve Alföldi Ripacs Róbert darabját pedig mondhatni sehol nincs.
Kedves naplóm - én és a politika
2014. május 18., vasárnap
Paszkál
2014. május 17., szombat
Kedves naplóm - én és a hideg cerkám
Állatgyűjtemény
2014. május 16., péntek
Vettem alpakát a farmomra Farmville-ben, és most nekem jó. Milyen ostobán nézhet ki az ember kívülről, miközben farmvillezik, ahogy ül bambán, kattintgat az állatokra, a fákra, a növényekre, arat, etet, trágyáz, elad, locsol, és mennyire kivagyunk éhezve a sikerélményre, hogy ezzel játszunk, hogy azt is sikernek éljük meg, ha sikerül legyártani egy almás pitét, és elhitetjük magunkkal, hogy azért foglalkozunk vele, mert jó szórakozás, holott roahdtul nem az, miért lenne jó szórakozás, órákat, vagy egy napot kell várnom esetenként, hogy kikeljen valami a földből, nincs benne semmi intenzív dolog, ami ezt az egészet szórakozássá tehetné, és mégis elvagyok vele.
Olyan ez, mint annak a műsornak a nézése, amit bambultam egyik reggel a TLC-n, az élve eltemetve, beteges gyűjtögetőkről szól, egy nő volt benne és annak lánya, akik már csak szűk kis járatokban tudtak közlekedni a házban, annyira fel volt halmozva szeméttel. Ezt sem gondolom, hogy azért nézné az ember, mert érdekes, pláne nem azért, mert vicces, olyan ez, mintha mások nyomorába akarnánk betekintést nyerni, hogy rájöjjünk, nekünk még nem annyira szar. Legalábbis nem tudom elképzelni, hogy úgy ülsz le egy ilyen elé egy tál bablevessel a kezedben, mintha egy Állítólag elé tennéd, ami legalább érdekes is, vicces is. És mégis van igény az ilyen élve eltemetve típusú műsorokra, én is megnéztem végig, valahogy lekötött, és magam sem tudnám megmondani, miért.
Bár előtte meg egy szappant gyártó vállalatról néztem riportot az Echon, szóval megnézek én minden szart.
Kedves naplóm - én, a gazdag
Kedves naplóm - én a sportember
2014. május 15., csütörtök
Az n betű leírása gondot okozhatott, ha zsinórban két naplómnál csesztem el. Szinte félelmetes, mennyire jól fejeztem ki magam, és mennyire hülyének néztem a kicsiny naplóm, hogy kifejtettem, mi is a legjobb ellenkezője. Edit néni összetörte a szívem, régen mindig nagyon jelentkeztem, hogy eljátszhassak egy szerepet, amit egy történet alapján feldolgoztunk, általában Mátyás király voltam, nem is emlékszem már, hogy került a szóba a dolog, kb ötször álltam ki az osztály elé Matyizni (HAHA), amikor szóba lett hozva Edit néni által, hogy rólam példát lehet venni, nem vagyok jó abban, amit csinálok, de legalább próbálkozom. Nem volt őszinte a mosolyom harmadikosként ezt hallani, és főleg elvehetett egy darabkát az önbizalmamból, ha ez így megragadt. Köszi, Edit néni, tudtam, hogy rád számíthatok. Jutka néni meg egy kurva volt.
A 62 felülés meg akkor nekem soknak számított, most rengetegnek.
Kedves naplóm csápter tú
2014. május 14., szerda
Az első ilyen dolgom itt lelhető fel, csakhogy teljes legyen az összkép.
Repkedő nyugdíjasok
2014. május 12., hétfő
A buszon fogta magát, és elvágódott egy néni. Mert neki nem jó az az ülés, ami elöl van, még úgysem, ha két kezében két szatyor, és nincs lehetősége kapaszkodni, hogy lenne jó, neki vonulnia kell. Mivel jótét lélek vagyok, segítettem feltápászkodni, a sofőr pedig jogosan szépen lebaszta, amiért ennyi esze van. Jobban belegondolva ugyanakkor szerencsés, hogy lecsendesedett a padlóra, mert később felszállt a büdös bácsi, aki méter/órás sebességgel halad, aki pedig egy mozgássérülteknek fenntartott hármas blokkot nézett ki magának, ahová fel kell lépni, úgy leülni, a sofőr már feszülten megvárta, hogy végre lehelyezze ülepét, és csak akkor nyomott gázt, ha nem figyel rá, mert nincs a fejében az előbbi bukta, és elindul, a bácsi olyan gyönyörű ívben száll le onnan, mint egy csodálatos sólyom, repte végén pedig szétloccsan a kicsiny agya.