Nővérem barátjának a papája elhunyt. Mint azt hallom, a temetésen készültek fotók. Nem tudom felfogni, minek egy temetésen fotózni. Hihetetlenül nem. Fotózni általában örömteli eseményeken szokás, hogy visszaemlékezve jó legyen az ember szívének, és egy temetés minden, csak nem móka és kacagás. Kinek jut eszébe elővenni egy fényképezőgépet egy temetésen? Mi a fasz ez? Komolyan nekiállnak kattintgatni a gyászoló embereket, a koporsót, a holttestet (mert nővérem állítása szerint van nyitott koporsós fotó is), aztán később a család nézegeti a képeket, és egy esküvő után ott egy temetés?
Énénén... miez.
Igen... nekem is pontosan ez a véleményem, hogy az egész egy óriási kicseszett baromság, de remélem te legalább még nem voltál (ilyen) temetésen.
VálaszTörlésNem, ezért is döbbentem meg, hogy ilyen egyáltalán van. Fel nem tudom fogni, mi késztet embereket arra, hogy temetésre fotóst hívjanak/megkérjenek ismerőst, hogy kattintson párat...
VálaszTörlésIgen, én sem tudom felfogni, hogy ezt miért kell...
VálaszTörlésDédanyám temetéséről is vannak képek. Sosem értettem.
VálaszTörlésAmúgy ha az ember valaki olyannak a temetésére megy, akit szeretett, annak soha egyetlen percét sem fogja elfelejteni.
Szerintem ez a fényképezgetés egy sznob geci szokás, hogy évek múlva lehessen mutogatni ki mekkora koszorút vitt, meg mennyire mahagóni a koporsó.
Épp ezért nem kéne még az elhunytat is lefotózni, mert akkor az marad meg az ember tudatában, nem az, amikor még élt. Szánalmas dolog.
VálaszTörléshát egy biztos mi emberek nagyon furák tudunk lenni néha..... :S na de ennyire?
VálaszTörlésakkor nálunk extrém hülyék vannak,mert még fel is rakták a képeket egy közösségi oldalra,az elhunyt profiljára.
VálaszTörlésOváo
VálaszTörlés