Bácsisdi

Ghih, valaki néz Hatvanból, olyan izzgi

 

Lehuppant mellém egy bácsi a buszon. Öt perc telhetett el, amikor elkezdett hozzám beszélni. Az egy bedugott fülhallgató is ki, és mondta, meg mondta. 

Nagyon érdekes párbeszéd zajlott le.

-Ahm uhm hum m

-Iiigenigenigen.

-Hahum hm m lakok

-Heh

-Hau hm mmm

-Heh, igen

-Ismered a humhm?

-Tessék?

-Ismered a humhm?

-Saajnos nem.

Egyszerűen annyira motyogott szerencsétlen, hogy minden 10. szavát értettem csak, szóval az igen játszotta a fő válaszadást. Részben értettem, mit beszél, de konkrétumot nem tudnék mondani. Nem az a nagyonnagyon öreg volt, egyszerűen csak halkan beszélt, motyogott, és a busz zaja is beleszólt a dolgokba.

De amúgy nem az idegesítő fajta volt, aranyosan kérdezgette is, mikor megyek még azzal a busszal, szeretem az ilyen bácsikat, még ha egy szavukat sem értem. 

 

Ma meg vizsga volt, két oldalt írtam kicsi betűkkel, sűrűn, lap tetőtől-aljáig, és minnnndent. Ha ez nem lesz jó, akkor abszolút semmi.

A tanár kölcsön kérte a tollam is közben.

Bár ezt én lopásnak hívom.

Rohadék, az utolsó 50 forintos tollam volt.