Szotyoládé

Argh, utálom, hogy a szotyi magával ragad, három napja ezt zabálom, pedig csak egy csomagnyi, igaz, a nagyobb kiszerelés, de akkor is, nem emlékeztem, hogy ilyen sokáig tart elfogyasztani, már fájnak az ujjaim, de nehéz letenni.

Viszont örömteli eseménynek hozható fel, hogy nem állt bele egy héjdarabka sem a szájpadlásomba. Emlékszem, régen viszonylag gyakran szenvedtem emiatt, fogalmam sincs, mit műveltem, hogy ez bekövetkezett, feszt bevágódott a szájpadlásomba, pontosabban még a fogaim környékére egy-egy hegyesebb héj.

Vicces az is, hogy ha meglátok egy nagyobb szotyit, képes vagyok sokáig szenvedni, hogy kivegyem a zacskóból, ha a hátuljánál van, mert nekem az kell, hiába enyém az egész csomag, így előbb-utóbb úgyis elfogyasztom.

 

Meg tettem be teknősöket alulra, mert aranyosssak.