Megkérdezték tőlem, milyen oldal az a twitter. Bizony, élnek ilyen emberek is civilizált társadalmunkban. Mikor rákérdezett, olyan-e, mint a fészbuk, inkább helyeseltem, nem volt kedvem magyarázni két mondatban.

Gondolkoztam is, hogy csinálok egyet, és majd tweetelek, de eszembe jutott, hogy nem vagyok hálivúdi sztár.

Fáj az ujjam, ami abból fakad, hogy ma megtanultam, amikor kihúzzuk a zokninkból a szálat, és meggyújtjuk, érdemes hamar elfújni, mert ráolvad a bőrre, és az bizony forrócska.

Az ajtónkon volt üvegcsere bő egy hónapja, de még érezni a gittet, ha odadugja az ember az orrát. Remélem, a szomszéd nem fog pont akkor kijönni a házból, mikor nagyban szagolgatom a gittet, mert tetszik. 

Ma tanultam, de elfelejtettem.

Holnap, ha átmegyek a vizsgán, azért veszek gyrost, ha nem, akkor azért.

Másnak az alkohol, nekem a gyros.

Jövőhéten elvileg megyek fel Pestre elintézni egy ügyletet.

Budapest.

A pest bolgár nyelven üstöt jelent, tudom, mert okos vagyok, és a cigány bajszos bácsi mondta a tévében.

Tanulok még, remélem, ezt nem felejtem el. 

Vagy bajszos cigány?

A rasszista kurvanyád.

Hogy beszélsz.

Szétesem, inkább...

tanulok.