Tojáshéjt hajkurászó sátán eltévedt a cseresznyefán

2014. június 20., péntek

Tojáshéjas bundáskenyeret reggeliztem. Fél óra héjhalászás után meguntam, gondoltam, úgysem gyulladt még be a vakbelem, épp itt az ideje, szóval szartam bele, amúgyis kicsiny darabka volt. És csak egy, a másik ráragadt a tányér aljára.
A bundáskenyér pedig igenis kakaóval az igazi.

Egyik nap itt volt unokatestvérem lánya, aki ha jól tudommm, 4 éves lehet. Épp játszogattam egy ugrálós-hentelős-eléggé labirintusos szarral, persze épp eltévedtem, mikor leültek mögém beszélgetni, a kislány pedig figyelte, ahogy játszogatok, mert nem volt jobb dolgom. Félpercenként kérdezte meg... "megint eltévedtél?" Így is feszült voltam, mert EL, és még mielőtt bejöttek már 50 perce keringtem 20 négyzetméteren, már-már megalázva éreztem magam, ahogy szemrehányóan újra és újra megkérdezi, a sírás határán voltam, ez a kislány maga a gonosz, már vártam, mikor szólal meg a sátán hangján, "ismét eltévelyedtél, romlott lélek?"

El kellett mennem cseresznyét szedni egy ismerősünkhöz, 50 év körüli nő, felmászott a fára a cseresznye után, utálom, ha idősebb, korosabb emberek elkezdenek még fára mászni, főleg, hogy egyedül voltam vele, ha leesik, az ott hal meg. Nem esett, még bele is rúgtam volna.

1 megjegyzés

 

Zsiványság

Kommentesdi

Recent Comments Widget