Nevettem valamin, majd nem nevettem, mert eszembe jutott, milyen is az egész, utálom, hogy pár szónál nem tudom, egybe, vagy külön kéne írni őket, ilyen az eszembe jutott, eszembejutott, legszívesebben egybe írnám, egybeírnám, devalami mindig leüvölti a fejem, hogy fjkaqüLÜBÜLBVÖBÖÖÖNNN szóval inkább külön, félek, hogy egyszer, mikor majd egybe fogom írni, ahogy azt az én kicsi szívem kívánja, az a valami kiszabadul, és letépi az ánuszom.
Ánusz.
Rózsa.
Miért kuncogok ezen. Miért kuncogok bármin is, miért kuncogunk, miért nem tudunk kuncogás nélkül leledzeni, meg lélegezni, meg működni, utálom, mikor úgy kelek fel reggel az ágyamból, hogy nevetek, még csak fel sem kelek, inkább ébredek. mert sosem tudom, hogy min. Tudom, hogy min, hazudtam, de kettő perc múltán mindig elfeledem, és kínosan érzem magam magam előtt, mint mikor egy olyan jelenet van egy sorozatban, és filmben, ami már a nézőnek szar, és kellemetlen, és megakar halni. Ittam kefírt, kár, hogy darabos volt, és majdnem rókáztam, miért rókázás, mi köze a rókának a rókázáshoz, a róka egy szép állat, miért, miért, miért, miért, miért, a telefon rezeg, kaptam egy ímélt, hírlevél, EZAZ, mindig elfelejtem spamnak jelölni ezt, és mindig elfelejtem, mikor oda kerül a sor. Odakerül, oda kerül. LÉFWEKGLÉWEKGLWE.
Mint ahogy red bullt is innék már 5 éve, de mikor boltban vagyok, annyira nincs az eszemben, annyira a bombára koncentrálok, majd annyira elbúsulok, hogy nincs, vagy örülök, hogy találtam, egyszerűen kiszorítja a redbullt, meg drága is, és általában olyan állapotban vagyok, hogy kurvára leszarom a drága kicsi red bullt, mikor a hatszáz milis bomba olcsóbb is, meg több is, kapja be a red bull, bassza szájba a kurva anyját, meg ilyenek, nem illik így beszélni, primitív, fúj, én büdös bunkó, dögölnék meg, sosem éreztem bajnak a káromkodást, sosem éreztem parasztságnak a csúnya szavakat, milyen gyerekes megnevezés, csúúúúnya szavak, el kell őket fenekelni. Hol tartottam, nem tudom, mindegy is, úgysem érdekes, csak unatkozom, unatkozáskor jól esnek a szavak, gépelni őket, felrakni a világhálóra, világháló, jézusom, hát publikálok a világhálón, mindenki sztár, a következő lépés egy jutyub csatorna, hogy ott is publikálhassak a világhálón, aztán a televízió, de csak világhálós formában, így leszek én majd magam.
A kórházban még mindig rossz a CT, nemhiszemelbazmeg, az emberek csak tolódnak, és tolódnak, a végén jó, ha jövő ilyenkorra eljutok legalább addig. Utálom, ha nem köszönnek vissza a boltban az eladók, miért, miért olyan nehéz, ha már nem nézem őket le, és köszönök nekik, legalább tegyék már meg, a paraszt fajtájukat, hogy visszanyögnek valamit, én egy bólintással is megelégednék, ha odafinganak válasz gyanánt, azzal is, BÁRMIVEL, KÉRLEK, KÖSZÖNJ VISSZA, KÖNYÖRGÖK, de nem. Legközelebb, ha egy eladó nem köszön vissza, pofán fogom hugyozni.
Nem fogom.
De vicces lenne.
Kétlem, hogy pont akkor jönne az inger.
Max teli hólyaggal megyek mostantól mindig boltba, aztán max összepisálom magam két sor közt.
Pisa.
Istenem, olyan hülye szavaink vannak.
Nem tudom kimondani, hogy ajánlja.
Az ajánlja egy kurva nehéz szó.
Ajánljaajárnlja.
Ajánlja.
Gy
űlölöm.
Nem akartam külön sorba írni, hogy űlölöm, de az enter igen, én pedig hallgatok az enterre.
Az enter ajánlja az entert.
BBBBBBBBBBBBBBBBMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMBBBBBBBBBBBBBBMMMMMMMMMMMMMMMMMBBBBBBBBBBBMMMMMMMMMMMMMMMM
BBBBBBBBBBBBBBBBMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMBBBBBBBBBBBBBBMMMMMMMMMMMMMMMMMBBBBBBBBBBBMMMMMMMMMMMMMMMM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése